|
Korea történelme
|
A Koreai-félszigeten i.e. 1100 körül jött létre az első uralkodói dinasztia, amelyet három állam illetve a Kr. u. 1. században három királyság váltott fel: a Baekje (Paekche), a Shilla és a Koguryo (Goguryeo). A Shilla birodalom a kínai Tang dinasztiával szövetkezve 668-ban meghódította Koguryot, azután, hogy 562-ben a Kaya (Gaya) államszövetséget, 660-ban pedig Baekjét is bekebelezte. Az így létrejövő egységes koreai állam, Chosun (Joseon) néven a japán megszállásig (1910-ig) illetve a második világháború végéig, 1945-ig létezett. Noha ekkor felszabadult a japán megszállás alól, a Koreai-félszigetet - az ENSZ határozata alapján - a 38. szélességi fok mentén szovjet és amerikai megszállási zónákra osztották, északi részén a Koreai Népi Demokratikus Köztársasággal (Észak-Korea), délen pedig a Koreai Köztársasággal (Dél-Korea). A két országot azóta is egy ún. demilitarizált övezet, vagyis egy olyan 2-4 km széles határterület választja el, amelyben - a békeszerződés értelmében - tilos katonai létesítményeket fenntartani illetve csapatokat állomásoztatni.
A kettészakadt Korea fő célja az újraegyesítés lett, miközben a második világháború két nyertes nagyhatalma, az Amerikai Egyesült Államok és a Szovjetunió között kulturális, gazdasági, politikai rivalizálás, fegyverkezési- és az űrverseny vette kezdetét. Habár tényleges háború nem tört ki a két szuperhatalom között, a hidegháborús korszak több helyütt, így Koreában is nemzetközi feszültségekhez vezetett. Miután Dél-Korea jelentős amerikai segítséget kapott és így a békés újraegyesítés reménye szertefoszlott, az északi kormány 1949-ben az erőszakos hatalomátvétel mellett döntött, noha a Szovjetunió támogatását ekkor még nem tudták megszerezni. Miután azonban kivonták az amerikai csapatokat Dél-Koreából, Mao Ce-tung vezetésével pedig kikiáltották a Kínai Népköztársaságot, Észak-Korea onnan segítséget, Sztálintól pedig engedélyt illetve haditechnikai és szakértői segítséget kapott dél megszállására. A koreai háború lett a hidegháború első fegyveres konfliktusa, 3 millió áldozatával pedig a legvéresebb is.
A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság hadserege 1950. június 25-én lépte át a 38. szélességi fokot, s nem egész három hónap alatt a félsziget délnyugati csücskéig szorította a dél-koreai haderőt, akik megsegítésére ekkor - főleg amerikai katonákból álló - ENSZ csapatok érkeztek. Az északiakat rövid időn belül a kínai határig visszanyomták, mire válaszként egy újabb váratlan katonai fordulatkövetkezett be, kínai önkéntesek csatlakoztak az észak-koreaiakhoz. Az ENSZ csapatok visszaverését követően, az amerikaia MacArthur tábornok engedélyt kért Truman elnöktől az ellenséges főállások teljes megsemmisítésére, az amerikai elnök azonban - félve egy harmadik világháború kitörésétől - megtiltotta ezt. Az így egyenlővé váló erőviszonyok következtében a frontvonal végül a korábbi határvonalként megjelölt 38. szélességi fok mentén állandósult.
Az egyik fél győzelmével sem végződő háború az 1953-ban aláírt fegyverszüneti egyezménnyel ért véget, a két Korea azonban technikailag 2007-ig háborúban állt egymással. A félsziget megosztottsága rögzült, az állandó katonai fenyegetettségre való tekintettel északon a világ egyik legdiktatorikusabb kormányzatával, délen pedig - az 1980-as évekig fennmaradó - erősen autokratikus, antidemokratikus rendszerrel.
A fegyverszüneti egyezmény megszegésére illetve amerikai és dél-koreai katonai fenyegetésre hivatkozva Észak-Korea nukleáris programba kezdett, első atombombáját 2006. október 9-én robbantotta fel, 2009. május 25-én pedig sikeresen végrehajtotta második kísérleti földalatti atomrobbantását is. Az ügy miatt még aznap rendkívüli ülést tartott az ENSZ Biztonsági Tanácsa. A koreai háborút lezáró fegyverszüneti egyezmény óta a két ország közötti legsúlyosabb katonai incidens azonban 2010. március 26-án vette kezdetét, amikor a Sárga-tengeren, a felek által vitatott határvizeken elsüllyedt egy dél-koreai hadihajó. Egy későbbi nemzetközi vizsgálat eredménye szerint egy, az Észak-Korea által kilőtt torpedó okozta a Cheonan tragédiáját, amely során 46 tengerész vesztette életét. Ezzel azonban ismét kiéleződött a két Korea közötti feszültség, a határ térségében mindkét fél részéről nagyszabású hadgyakorlat vette kezdetét. Dél-Korea államfője kemény válaszlépést fontolgat, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság vezetője viszont - dél megtorló intézkedései esetére - háborúval fenyeget...
|
|
|
