|
3. rész
(Jang-geum, mint udvarhölgy-növendék)
|
 
Édesanyja elvesztése, és az általa hátrahagyott levél elolvasása után a kisfiúnak álcázott Jang-geum egyedül bolyong az erdőben, majd visszatér a városba. Nagyon éhes, ezért ételt lop egy éléskamrából. Elkapják, de végül nem büntetik meg, sőt enni is kap. Kiderül, hogy a királyi szakács, borkészítő, Kang Deok-gu kamrájából lopott, akinek felesége igen szigorú teremtés, aki fizetség fejében egy időre hajlandó befogadni a kis árvát. Jang-geum segítőkészségével és szorgalmával belopja magát a család szívéve, akik eztán véglegesen magukhoz veszik őt...
Két évvel később már a kislány hordja nevelőapja helyett a bort, s így lesz a király elleni összeesküvés eszköze, ugyanis az összeesküvők vele küldetik el üzenetüket a főhercegnek (trónörökösnek), akinek nagyon megtetszik a cserfes kislány, aki arra kéri őt, hogy udvarhölgy lehessen a palotában.
Miután a forradalom kitör, s győzelmet is arat, a trónra került főherceg teljesítve a kislány kívánságát, befogadja őt a palotába, mint szolgáló udvarhölgy-növendéket. A lány nevelőcsaládja nem szívesen engedi őt el, Jang-geum azonban hajthatatlan, hisz anyja utolsó kívánságát akarja ezzel teljesíteni.
Jang-geum azonban nincs könnyű helyzetben, hisz a többi tanonc nem szívesen fogadja be alacsony származása miatt, a lány ugyanis tanulva a korábbiakból, nem árulja el, hogy kicsoda volt az apja és az anyja. Egyedül a bátortalan Yongival kerül jó kapcsolatban, majd egy éjszakai palotai kóborlása során Geum-youngot is megismeri, aki reménytelenül szerelmes egy fiatal testőrtisztbe.
Yang-geum és Yongi eztán a királyi konyhába mennek, ahol ügyetlenségük folytán kiborítják a király éjféli vacsoráját. Han udvarhölgy rajtakapja őket, de nem a lányokkal foglalkozik, hanem inkább azzal, hogy valamivel pótolni tudja az uralkodó ételét. Jang-geum ámulattal figyeli az udvarhölgy ügyességét.
|
|
|
